Amit ha valakinek elmondok, azonnal pánik rohamot kap, hiába teszem hozzá rögtön a következő mondatban, hogy semmi bajom, szuper jól érzem magam. Vagy még az előzőben. Így most közhírré tétetik, hogy két hete kiderült, hogy amőbák laknak a beleimben. Hurrá! Hangsúlyoznám, az egészből én semmit nem érzékeltem. Ha teljesen véltelenül (számomra érthetetlen módon) az orvos nem kér egy székletmintát, talán máig nem derült volna ki. Miért? Se fájdalom, se hasmenés, semmi. Én pusztán a megfázásomat szerettem volna megnézetni valakivel... Két tünet volt összesen: mindig éhes voltam (nagyon) és a megszokottnál is lényegesen többet ettem. Aki ismer, az tudja, hogy az bizony elképesztő mennyiség lehetett. Így van. Vacsora után, lefekvés előtt rendszeresen csak azért nem álltam neki enni, mert tudtam, hogy nem egészséges.
Szépen beszedtem a gyógyszert, amitől eleinte kicsit felfordult a gyomrom, de később már egész jó volt, és mára minden rendben. Ez egy ilyen hely. Otthon influenzát lehet elkapni, itt egészen mást, de az nem jelenti azt, hogy valahol nagyon rossz lakni, máshol pedig nagyon jó. Elmondom Neked, én sokkal szívesebben élném át ezt újra, mint pl otthon egy igazi, jó téli influenzát. Pfhuj. :-) Ez itt teljesen természetes, hiszen: véletlenül nem mosod meg rendesen a gyümölcsöt, ismeretlen eredetű jégkocka van a poharadban, a sucrés üveg szája erőteljesen kifogásolható. Hoppá, máris benyelted!
Egy dologban biztos vagyok. Ha hazaértünk tisztítókúrával kezdünk Petivel. Ennyi szemetet (gyógyszert) valahogy ki kell takarítani magunkból...
