2011. február 21., hétfő

Rendőr

Malukuból hazafelé minden a legnagyobb rendben volt. Én személy szerint élveztem az utat, mellettünk a kanyargó Kongó, fantasztikus volt. Mobutu hatalmas, immáron széttúrt rezidenciája eléggé elszomorító látványt nyújtott, hiába, nem kedvelték őt, így nem is maradhatott semmi abból a korszakból. Pedig France szerint kimondottan jó hely volt: strand csúszdával, állatpark, szerettek oda járni kicsi korában. Persze, nekik volt pénzük rá.

Már Ndjili-t is elhagytuk. egészen más látványt nyújt a reptér nappal, mint amikor megérkeztünk, akkor olyan kiismerhetetlenül félelmetes volt. Most nem. Egyszerű kis hely, aranyos, főleg Brüsszel után. Szóval, pirosat kaptunk, hihetetlen, itt van jelzőlámpa? Igen. És 5-6 rendőr is, aki természetesen ki is szúrt minket és rögtön France papírjait akarta látni. A probléma: sávot váltott. Gondoltad volna, hogy egy 8 sávos útszakasznál ez baj? Valóban elég nevetséges dolog, de most jobbat nem talált ki. No mindegy. France azonnal lezárta
az összes ajtót. Szóval kérte az iratait, France persze nem adta, akkor szólt a rendőr, hoyg húzza le az ablakot, mert nem hallja. persze nem tette. France nem hagyta magát. Először élveztem, végre történik valami, amiről meséltek, de aztán kezdett egyre ijesztőbbé válni. Megfordult a fejemben, felhúzom teljesen az ablakot, meg szólok Szandrának is, az ő oldalán is húzza fel, nehogy benyúljanak vagy valami. Amint
kigondoltam, a rendőr Szandra oldalán benyúlt az ablakon keresztül (épphogy befért a keze) és felhúzta a zárat, persze akkor már késő volt, hiába nyomtuk a gombot. És beült Szandra mellé. Nem tágított, így teltek a hosszú percek, gondolom Peti elől imádkozott, én is hátul, eléggé megijedtem, hogy mit tehetnek ezek, főleg, hogy egyre hangosabbak lettek, France is meg a rendőrök is kiabáltak. Aztán be akart ülni még egy rendőr, és akkor tudatosult bennem, hogy azért van bennük egy kis tartás a fehérekkel szemben, mert gyakorlatilag simán befért volna, ha elvesszük a táskánkat, de mondta a társának, hogy nem tud, mert valamit rólunk hölgyekről magyarázott. Közben France leállította a motort. A rendőr mondta tovább, hogy nagy dugót csinál így, és jön az elnök (Kabila) és akkor elveszti az útlevelét, meg az iratait. France mondta neki, hogy lehet, hogy ő elveszti az iratait és kap kettő korbácsot, de a rendőr meg az állását fogja, mert hogy
idióta. No, erre nem nagyon tudott mit lépni. Ezzel az üvöltözéssel kb 20 perc elment. Közben meg gyűlt a tömeg, mindenki kíváncsi volt, hogy mi van. Végül France (a rendőrrel együtt) átállt a túloldali sávba, és
jött utánunk a többi rendőr. Abból a szempontból szerencsétlen helyzet volt, hogy mivel nem kapcsoltunk időben (és ebből most tanultunk) az ablakokat illetően, így nem tehettük meg azt, hogy beállunk keresztbe
az úton, és előbb utóbb úgyis feladják. Pedig már minden megfordult a fejünkben, hogy mit tegyünk. Közben persze France, meg a rendőr csak üvöltöztek. a srác felhúzta az ablakot, gondolván, hogy majd megsűlünk
az autóban, amihez közel voltunk. France lehúzta, és gyorsan az ablakzárat is bekapcsolta. Nos a vége az lett, hogy France kiszállt és nem adta oda az iratait, mondták, hogy 200 $-t kérnek. France meg képen
röhögte, hogy mit akar a 200 $-al. Elmondása szerint házra szerette volna költeni. Végül az lett belőle, hogy kapott 8 $-t, és csak azért nem ment lejjebb, mert akkor még fél órát biztos ott dekkoltunk volna, így is fél 8 fele értünk haza.

Azóta már mindenfélét kitaláltunk, hogy mit fogunk csinálni. Az egyik (ami mindenkinek tetszett), hogy amikor ilyen helyzet lesz, egyszerre elkezd a három lány sikítani torkaszakadtunkból, a másik, amit France javasolt, hogy kezdjünk el hangoskodni, akár magyarul is, úgysem érti (így akár a mákostészta receptjét is kiabálhatjuk), mert akkor talán hamarabb feladja. Ja, még annyi volt, hogy mondta a rendőr, hogy beviszi az irodába. Aztán utána mondta France, hogy ettől félt a legkevésbé, mert ilyenkor már zárva van az irodájuk.

Szóval szánalmasak voltak... Jó volt bepillantani egy kicsit az ő életükbe, és egyszerre hihetetlen volt (nekem jogállamból jövő embernek), hogy hogyan képzeli, hogy a mi kocsinkba benyúl és önkényesen cselekszik. Jó volt látni ezt, hogy mi is erre haladunk, egy kis hasonlat....