2011. február 7., hétfő

Maluku

Múlt hét szerdán ellátogattunk egy városszéli iskolába és Ndemere doktor úr által vezetett malukui kórházba. Megértettem, hogy milyen méreteket jelent egy 10 milliós város. Csak utaztunk, és utaztunk. És még mindig úton voltunk, amikor végre...

Kaptunk egy defektet. Éljen, másra nem is volt szükségünk! Megnyugodtam, amikor két helyinek sikerült pillanatok alatt kicserélni a jobb hátsót. Közben Péter elindult, hogy körbenézzen, hiszen a hangokból ítélve folyóparton voltunk. Méghozzá az út mindkét oldalán. Talán a Kongónak lehet valami leágazódása, vagy ilyesmi. Itt nagy örömömre készült néhány igazi dzsungelfelvétel, és fotó.

Megérkeztünk az iskolába, ahol újabb bizonyítékot találtam arra, hogy ha elfelejteném, hogy nem Európában vagyunk, akkor inkább ne tegyem. Az egyik osztályban 103 apróság ült, egy padban hárman, négyen, földön, itt-ott, ahova csak néztem, gyerkőcöket láttam. A tanárok készültek, méghozzá nem kicsi vendégséggel, valami fufu szerű erjesztett maniókából készült körethez volt pili-pili-s sült hal, mindez levelekbe csomagolva... Ekkor fogadtam meg, hogy nem eszem többé sült halat. Nagyon hálás voltam a figyelmességükért, ezért nem akartam megsérteni őket, hogy szinte a semmiből adtak nekünk.

Malukuba érve (csodálatos hely, igazán hálás vagyok, hogy a fél év alatt akárhányszor visszajárhatok ide) találkoztunk Ndemere doktor úrral, aki körbevezetett minket a belgák által épített kórházba. Rögtön gondoltam, hoyg ez bizony nem helyi dolog... Szép volt, nagyon szép (már amennyire ez egy afrikai eü intézménytől elvárható), a környék kimondottan a gyógyulást segítette elő. A várostól távolabb, zöldövezetben, hegyekkel, pálmafákkal körülvett épület. Fantasztikus, már a látványtól egészségesebbnek érezhettük magunkat.

Nem gondoltam volna magam sem, hogy annyira fogok örülni annak, hogy dokumentációt látok. Jómagam is meglepődtem rajta. Továbbra is megnyugtat a tudat, hogy ennek az intézménynek hívő ember a főorvosa, illetve gondolom, hogy így van. Ndemere doktor úr mindenről beszámolt nekünk, ellátási körzete (legtávolabbi város 215 km-re !!!, ahova motorral jár), 6000 várandós egy évben, 20 ezer maláriás megbetegedés, többségében gyerekek, természetesen a halottak számát is főként az apróságok teszik ki. Szomorú, de mit lehet tenni, egy életen át tartó preventív gyógyszerszedés teljes képtelenség.

Még valami meglepetés (valóban borzasztóan olcsó ország): 3 havi fogamzásgátló (= 1 db injekció, itt úgy vettem észre a tabletta mellőzve van) 1, azaz egy $. Hihetetlen...

Már majdnem felocsudtam, amikor elindultunk haza, nem gondoltam, hogy bizony hosszú, izgalmas, és ijesztő utunk lesz.

folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése